Egy néhai nemzetőr emlékezete

March 30, 2025 at 1:19 pm

Százharminc esztendeje, 1895. április 1-jén hunyt el a néhai pápai ’48-as nemzetőr, id. Tálos István (1818–1895).

A kerek évforduló alkalmából az Alsóvárosi köztemetőben lévő síroszlopára piros-fehér-zöld szalagos koszorúkat kötött, illetve eléje nemzeti zászlócskát tűzött le a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE) emlékező küldöttsége.

A nemzetőrsírnál az egyleti önkéntesek közül Lángné Vincze Mária idézett egy rövid részletet Magyarország első alkotmányos kormányfője, gróf Batthyány Lajos 1848. szeptember 13-i felhívásából, Arany János költő Nemzetőr-dalát pedig Mező Lászlóné olvasta fel.

A függetlenségért küzdő haza javára szolgálatot vállalt pápai nemzetőrök között Tálos István a 601. szám alatt nyilvántartott tagként szerepelt, harmincévesen, szabados földművesként vált nemzetőrré. A pápaiak első csoportjával részt vett a Dráva-vonal védelmezésében. (A Dráva-vonal védelme volt az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc első fegyveres konfliktusa.) Tálos épségben tért vissza Pápára, a bukást követően, a hátralévő időkben aránylag nyugalomban élhetett hetvenhét esztendős korában bekövetkezett haláláig – ismertette Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, a városbarátok alapító-ügyvivője.

Tálos szépen faragott, íves alakú, rózsaszínű márvány síremléke védett, azonban jó volna a közeljövőben méltóbbá, feliratát olvashatóbbá tenni – jegyezte meg Kerecsényi, aki azt is elmondta, hogy idén tízéves egyletük – a Kossuth Szövetség vármegyei csoportjaként is működve – a kezdetek óta számon tartja a hajdani pápai, Pápa környéki negyvennyolcasok évfordulóit, emlékműveik állapotát. Önkénteseik rendszeresen gondozzák, koszorúzzák azokat.

El szoktak zarándokolni az aggastyánként 1914-ben elhunyt Tóth József nemzetőr szintén alsóvárosi nyugvóhelyéhez (aki ugyancsak földmunkásember volt, s ahogy Tálos, ő is az első pápai csoporttal állt helyt a Dráva-vonal védelmében, majd 1849-ben közhonvédként teljesített szolgálatot), valamint a Dráva-vonalnál, a táborban szerzett betegségében elhalálozott Szente János nemzetőr őrmester Kálvária-temetőbeli sírhalmához is.

– Fontos óvnunk ezeket a mementókat magyarságunk, nemzeti öntudatunk megmaradása érdekében. Tovább kell örökítenünk, fenn kell tartanunk csupaszív ’48-as elődeink emlékezetét a jövő számára. Azonban lenne még pótolnivaló is. A valamikori pápai Akasztó utcában kivégzett Redl Antal és Szalay Gábor – Mednyánszky Sándor főhadnagy dunántúli, népfölkelő szabadcsapatának tagjai – megérdemelnének egy szerény emlékjelet, például a mai Batthyány utcai Batthyány-relief mellett. Úgy tudni, hogy ők voltak a szabadságharc első, magyar földön kivégzett vértanúi; ők voltak „a pápai vértanúk” – gondolkodtatott el Kerecsényi Zoltán.

Redl Antal és Szalay Gábor kivégzése Pápán. (1849. január 15.) (Gr. Kreith Béla tulajdonában levő eredeti festmény után.)

(Forrás, fotók, további információk: https://www.facebook.com/petofiegyletpapa)

Egy néhai nemzetőr emlékezete

Create your website or online store with Mozello