Nyolcvan éve hunyt el Beck Ö. (Ötvös) Fülöp

March 16, 2025 at 2:18 pm

A modern magyar szobrászat és ötvösművészet kiemelkedő alakja volt Beck Ötvös Fülöp (1873–1945).

2015-ös Magyarnak lenni, pápainak lenni című kötetemben részletesen írtam róla. Sajnos, máig kevesen tudják, hogy ez a néhai, nagyszerű alkotó a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekvő Pápa szülötte volt.

Sajnos, azt is csak kevesen ismerik, hogy az itteni színházépület melletti szobrán túl – lassan 95 esztendeje – egy megrendítő szépségű relief, vagyis dombormű is a keze nyomát őrzi szülővárosában, a híres Pápai Református Kollégium Gimnáziumában, a Március 15. téri főépületben, melyet az első világégés folyamán hősi halált haltak emlékére készített.

Ugyanekkoriból maradt fenn 65 mm átmérőjű, vert bronzérme a 400 éves (1531–1931) oktatási intézmény tiszteletére, melyből egy példányt én is féltve őrzök protestáns családi felmenőim hagyatékából. (Meg kell jegyeznem, hogy ezen, illetve ezeken túl nekem tetszik Beck Ö. Fülöpnek – tudomásom szerint – jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található Petőfi mellszobra is, melyet akár – még ha másolatban is – szűkebb pátriánk Petőfi-emlékházi tárlatán is el tudnék képzelni.)

Az egykori neves pápai kollégiumi diáktól, a hazai művelődéstörténet hajdani jeles tudósától, Szíj Rezső (1915–2006) református lelkipásztortól, az Életünk irodalmi-művészeti antológia 1969. I. számában megjelent Beck Ö. Fülöp pápai kapcsolatairól című jegyzetéből szeretnék ideidézni néhány sort Beck Ö. Fülöp 1922-ben elkészült és 1931-ben Pápán leleplezett, megkapó bronz-márvány alkotásáról, A hős megdicsőüléséről (az éppen 110 éve, ilyenkor zajlott Nagy Háborúra is emlékeztetve):

„1931-ben került fölavatásra Beck Ö. Fülöp domborműve a pápai református kollégium első emeletén, az iskola fennállásának 400 éves fordulóján rendezett kétnapos ünnepség során. E hősi emlékművet a művészettörténet annakidején a legszebb magyar reliefnek könyvelte el, s nem tudom, azóta is született-e e nemben nálánál szebb alkotás… Gombosi György [a holokauszt áldozata lett ő is] írta le a művészről szóló kis monográfiájában (Ars Hungarica sorozat 15. sz. Bp. 1938.), hogy a legszebb fali dombormű Beck Ö. Fülöp pápai hősi emlékműve ott, a kollégium folyosói félhomályában. Erről én magam csak jóval később szereztem tudomást. Pedig 1931-ben, V.-es gimnazista koromban, amikor leleplezték az emlékművet, magam is ott lábatlankodtam a kollégium 400 éves fennállása alkalmából megjelent ünneplők között. Határozottan emlékszem az ünnepségen részt vevő Horthy Miklós kormányzó alakjára s ekkor még igazán nem sejtettem, hogy nyolc év múlva éppen az előtt a professzor előtt kell számot adnom kormányzósértő kijelentésemért, akinek nevéhez az ünnepségek rendezése fűződött. Pongrácz József volt ez a teológiai tanár, a könyv pár éve elhunyt kiváló tudósa, a pápai kollégium s egyben a Dunántúl egyik legnagyobb tudományos könyvtárának holtáig hűséges igazgatója, akinek a kollégium és így Pápa városa Beck Ö. Fülöp alkotását elsősorban köszönheti. Mert az emlékmű eredeti terve nem Pápára készült, a gipszmodell már 1922-ben megszületett. Erre, s a végleges változat keletkezésére nézve Beck Ö. Fülöp 1957-ben megjelent posztumusz önéletírása szolgál felvilágosítással. Ebből tudjuk meg, hogy az első világháborúban elesett kollégiumi tanárok és diákok emlékét megörökítő relief fölállítása előtt nehézségek támadtak.

Ezek lényegét teológiai problémák okozták: a kálvinisták hitbeli (dogmatikai) meggyőződése szerint ábrázolható-e angyal, ez esetben szoborszerűen, azaz »faragott kép« formájában? Nem engedmény-e ez a katolikusok hangsúlyozott angyal-kultuszának s nem megszegése-e a nomád pusztákon született tízparancsolat idevágó passzusának? Tehát az angyalszárnyas elképzelés protestáns álláspontról nézve nem bizonyul-e reakciós (visszafelé való) lépésnek? Elsősorban Pongrácz Józsefnek lett érdeme, hogy Beck Ö. Fülöp szép műve a dunántúli »kálvinista Athén«-be kerülhetett. Így nevezték egy időben Pápát, mert református kollégiumához, amelyből Petőfi, Jókai, Kerkápoly Károly, Kozma Andor s még annyian kirajzottak, valamikor teológia, tanítóképzőintézet és jogakadémia is csatlakozott. Így lett a kisszámú dunántúli kálvinizmus iskolai központja, ahová nemcsak Dél-Somogyból és északról, Csallóközből, hanem az ország távolabbi helységeiből is jöttek tanulni. Pongrácz József az angyalokról szóló bibliai tanítást összeegyeztethetőnek tartotta a hivatalos kálvinista tannal s nem látott semmi ellentmondást hite és a művész domborművének megvalósítása között. Így került a szóban forgó relief a kollégium első emeleti lépcsőfeljáratával szemben húzódó falára, amelyen az elesett hőst két szárnyas angyal emeli fölfelé. (»Halál és megdicsőülés«) Mint mondottam, a dombormű gipszmintája 1922-ben készült. A művésznek már új stílus-szakaszáról tanúskodott s e tekintetben a végleges megoldás sem tért el az eredeti tervtől…”

Végül egy-két gondolat Heitler László (1937–2016) pápai festőművész, művésztanár 1969-ben, a Corvina Kiadó gondozásában napvilágot látott, Beck Ö. Fülöpről írt könyvéből, a nyolc évtizede bekövetkezett tragédiáról:

„A második világháború, az egyre erősödő zsidóüldözések, a fasiszta terror megakasztotta munkájában. Az ostrom alatt egy budai villa pincéjében Harasztos Sándor névre szóló iratokkal, mint nyugdíjas kertész húzta meg magát a 72 éves művész. A kényszerpihenő idején emlékezéseit írta. 1945. január 28-án jegyezte le ezeket a sorokat: »Ez a háború olyan szörnyűséges kataklizma, mely végigpusztít Földünk mind az öt világrészén és nemcsak méretre haladja meg mindazt, ami gonoszat ember eddig kitervelt és elkövetett, hanem esztelenségében is példátlan az emberiség történetében…« A hosszú ostrom alatti tétlenséget nehezen szenvedhette az idős művész, aki szellemi frissessége mellett szikár, erős fizikumát is megőrizte. Január 31-én hajnalban, miután egy német üteg megszállta a házat, elhagyta az addig oltalmat adó óvóhelyet, és a Jagelló útról a Margit körút irányába indult. Ezután már nem látta senki, aki hírt tudott volna adni sorsáról…”

A Veszprém vármegyei, pápai születésű Beck Ö. Fülöp nevét és életművét a legjobb magyar képzőművészek sorában tartsuk továbbra is számon!

Kerecsényi Zoltán

(a pápai Petőfi Városbarát Egylet ügyvivője)

(Forrás, fotók, további információk: https://www.facebook.com/petofiegyletpapa)

A fotókon:

– Kerecsényi Zoltán az 1990 óta, a pápai Erzsébet-liget szoborparkjában álló bronz mellszoborral, Beck Ö. Fülöp szobrász- és ötvösművész 1920-as években készített önportréjával, melyet még a Beck család ajándékozott Pápa városának.

– Beck Ö. Fülöp A hős megdicsőülése címet viselő bronz domborműve a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának Március 15. téri főépületében. (A kép forrása: Heitler László: Beck Ö. Fülöp. Corvina Kiadó, Budapest, 1969. 23. p.)

Nyolcvan éve hunyt el Beck Ö. (Ötvös) Fülöp

Create your website or online store with Mozello