Öreghegyi látogatás

Idén van 400 éve, hogy a veszprémi püspök a pápai szőlőhegyeket a pápai polgároknak adta haszonbérletbe, és idén lesz 75 esztendeje, hogy felszentelték az öreghegyi római katolikus kápolnát.

A Petőfi Városbarát Egylet (PVE) február közepi, műkedvelő összejövetelét rendhagyó módon az Öreghegyben, a Szűz Mária, az Istenanya tiszteletére szentelt kápolnában tartotta. A lokálpatrióta civil társaság önkéntesei elsősorban a pápai születésű kandidátus, néhai Nemcsics Antal (1927–2019) festőművész-színtervező-környezettervező kápolnabeli műalkotásai végett látogattak el a hetvenöt éve álló, kedves kis épületbe. A hely ikonikus „látványossága” az Öreghegyi Madonna címet viselő főoltárkép-freskó, illetve a két oldalfalra festett szekkó, melyek a Názáreti Jézus Krisztus legnagyobb, a keresztény katekézis szellemét tükröző beszédét, a hegyi beszédet, s egyik kenyérszaporítását jelenítik meg sajátos, „nemcsicses” stílusban.

A faliképek művészi, kulturális, lokális jelentőségéről – melyeken állítólag valaha élt pápai, öreghegyi földmunkások, kertművesek, szegény emberek alakjai, arcvonásai fedezhetők fel –, továbbá az imahely és a városrész históriájáról Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő beszélt a jelenlévőknek. Mint mondta, ezek a szőlőhegyek, az Öreghegy (más néven Nagyhanta), valamint a szomszédságában lévő Kishegy (Kishanta) és Törzsökhegy a középkorban a hantai prépostság birtokai voltak, a 16. században a pápai vár tartozékai, de a század végén már a veszprémi püspök birtokolta őket, aki 1625-ben a pápai polgároknak adta haszonbérletbe, a 18. század óta pedig a polgárok lettek a valódi tulajdonosai; régi, hegyközségi szabályzatuk is fennmaradt. 

Az öreghegyi kápolna az itt élt hívek kezdeményezésére és nagy összefogásával valósult meg. Építését 1949-ben kezdték meg, felszentelését 1950. október 29-én tartották. Fehér márványoltára, padjai, gyóntatója, harmóniuma az akkor feloszlatott betegápoló irgalmasrend városi kórházkápolnájából kerültek ide.

Az alkalmon szó esett a településrész haranglábjáról, műemlék úti keresztjeiről, a valamikor itt, a kápolnával szemközt létezett iskoláról, és természetesen Petőfi Sándorról is, aki diákként előszeretettel járt ki társaival a városszélre szabadidőzni, a nyári melegben az innen nem messze működött egyik malomnál a Tapolca vízében fürdőzni.

Kerecsényi Zoltán szólt arról is, hogy a nyilaskeresztes rémuralom alatt sok bujdosónak – náciellenes üldözöttnek, zsidónak, munkaszolgálatosnak, katonának, pacifistának – nyújtottak menedéket a kishegyi, öreghegyi, törzsökhegyi présházak, pincék, segítve nekik átvészelni azokat az éppen nyolc évtizeddel ezelőtti, borzalmas, második világháború végi hónapokat, napokat.

A rendhagyó városbarát egyleti program a régi magyar himnusz, a Boldogasszony Anyánk közös eléneklésével zárult. A civil közösség önkéntesei egyleti Petőfi-emlékplakettet ajándékoztak Salgó Ferenc plébániai kormányzónak 80. életéve betöltése alkalmából.

„Sötét a bánya, / De égnek benne mécsek.” – hirdeti az egyleti emlékplakett Petőfi Sándor Világosságot! címet viselő költeményéből. Kerecsényi Zoltán utalt Antal Ferenc (1933–2019) erdélyi magyar baptista költő Égő szövétnek című versére is:

Uram, szövétnek akarok lenni,

Világítni, mint gyertyafény

Azoknak, kiknek szívében

Még él egy szikra remény.

Uram, szövétnek akarok lenni,

Melyet nem rejt véka alá senki,

Melynek fényében az emberek

Megtanulják egymást szeretni.

Égő szövétnek akarok lenni,

Melegítni egy életen át,

Hogy a megdermedt szívek

Megtalálják végre a Golgotát.

Uram, ha éltem mécsese kialszik,

Pályafutásom véget ér,

Legyek én is oly szövetnek,

Mely elégett másokért.

A pápai Petőfi Városbarát Egylet önkéntesei Pápa Öreghegyének Szűz Mária, az Istenanya tiszteletére szentelt kápolnájában a Nemcsics Antal (1927–2019) festette Öreghegyi Madonna főoltárkép-freskóval.

A pápai születésű kandidátus, néhai Nemcsics Antal (1927–2019) festőművész-színtervező-környezettervező kápolnabeli Öreghegyi Madonna címet viselő főoltárkép-freskója, illetve a két oldalfalra festett, a Názáreti Jézus Krisztus egyik kenyérszaporítását, s a legnagyobb, a keresztény katekézis szellemét tükröző beszédét, a hegyi beszédet  megjelenítő, sajátos stílusú szekkója,  melyeken állítólag valaha élt pápai, öreghegyi földmunkások, kertművesek, szegény emberek alakjai, arcvonásai fedezhetők fel. 

(Forrás, fotók, további információk: https://www.facebook.com/petofiegyletpapa)